Pokorny Szilárd

költő, író

Pokorny Szilárd vagyok (röviden: Poxy), alanyi és naiv költő, és még annál is naivabb író. A kenyerem online újságírással keresem, egyébként foglalkoztam sok mindennel az életem során, voltam például piaci kofa, asztalosinas és bolti eladó is. Tizennégy éves korom óta írok verseket, a prózát jóval később kezdtem és eddig jóval szerényebb mértékben műveltem, huszonsokéves korom óta pedig színdarabokban és filmekben is játszom – előbbiekkel kapcsolatban ki kell emelnem a Radikális Szabadidő Színházat. Érdekes, unalmas, mókás, mélabús, modern, konzervatív, különleges, átlagos ember vagyok, aki jó súlyban van és nyitott a világra. 

A tiszakécskei művésztelepen a célom egy novella megírása, amelynek témája Tiszakécske lesz. Ha minden jól megy, akkor lehetséges, hogy ez egy kriminovella lesz, és ha még ennél is jobban alakulnak a dolgok, akkor nem csak Tiszakécske, de maga a művésztábor és annak a szereplői is belekerülnének. Ez elég nagy kihívás a számomra, aki még hasonlót nem írtam (félek is tőle egy kicsit), de pont ugyanilyen nagy mérföldkő lenne az írói pályafutásomon. A tábortól azt is várom (sőt, biztos vagyok benne), hogy a közös alkotómunka olyan energiákat szabadít fel, amelyek az utána következő időszakra is ihletforrást jelentenek majd. Úgy is mondhatnám, hogy szerintem király lesz, (bár ez elég profán szóhasználat).

Verses Facebook-oldalam, ha tetszik, online-kötetem >>